2016. augusztus 8-9-én Nagymányokon forgatott a Duna TV-n futó „Ízőrzők„ című gasztronómiai-turisztikai műsor stábja.
A forgatást komoly előkészület előzte meg, és olyan összefogás, amelyre településünk méltán lehet büszke. Várhatóan november közepén kerül képernyőre a felvett anyag, melyben 30 percbe sűrítve ugyan, de sok mindent igyekeznek megmutatni kicsi városunkról. A szerkesztők választása alapján sváb ételekből hurkaleves cérnametélttel, főtt hús egresmártással, császármorzsa és szögletes sós fánk, székely ételekből bikfagaluska, tisztakalács és almáskalács elkészítését rögzítették. A település Karl Béla Polgármester Úr általi rövid bemutatása mellett a Székelyház, a Német Nemzetiségi Tájház, az Ady utcai pincesor, a Kálváriadomb, valamint a Glück Auf Egyesület szerepel majd a műsorban.
A kétnapos forgatás első napjának estéjén minden közreműködő, segítő, szereplő részére jó hangulatú, kóstolással egybekötött beszélgetést szerveztünk a Német Nemzetiségi Tájház udvarán. Jó borok, jókedv, egy kis zene és tánc: erről szól az este!
Ezúton köszöni meg Nagymányok Város Önkormányzata a település valamennyi lakója nevében a szereplést, a segítséget, a munkát mindazoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy ez a műsor elkészülhessen!
Köszönet illeti őket:
Hadikfalvi Istvánné, Koller Henrikné, Bacsó Miklósné, Orbán Józsefné, Baloghné Wusching Ágota, Szalai Lajos, Miklós Menyhértné, Illés Tiborné, Krizsán Péterné, Illés Lőrincné, Stallenberger József, Illés Tibor, Beke Zoltán, Schraub József, Orbán Tamás, Nagymányoki Székely Kör Egyesület, Nagymányoki Szőlő- és Bortermelők Baráti Köre Egyesület, Német Nemzetiségi Önkormányzat, Glück Auf Egyesület
Róka Ildikó (2016 augusztus 11.)
Sokszínű, soknemzetiségű helyen jártunk. Nagymányokon elsőként a kálváriára kapaszkodtunk fel, hogy madártávlatból nézhessünk le a völgyben fekvő kisvárosra. Ezután máris a német tájházhoz indultunk, amely 2012-ben elnyerte az év tájháza kitüntető címet. Megérdemelten, ezt magunk is tapasztalhattuk, hiszen az épületben a hagyományőrző egyesület tagjainak köszönhetően szó szerint életre kelt a múlt. Itt, a konyhában készültek a régi sváb ételek:
• Hurkaleves, amely disznóvágáskor, az abalé felhasználásával készült, cérnametélttel.
• Szögletes sós fánk, ez valójában olyan, mint a lángos. Német neve kniefleck, ami térdfoltot jelent, és arra utal, hogy régen a nadrágokat szögletes ruhadarabokkal foltozták meg. Ki emlékszik még erre?
• A főtt hús egresmártással alapja egy finom marhahúsleves, az abból kiszedett hússal, zöldségekkel. Nagymányokon az egresből mindig mártást készítettek, és azt szinte kivétel nélkül borjú, ill. marhahúshoz tálalták.
• Császármorzsa, avagy Kaiserschmarn. Ezúttal aszalt szilva kompótot főztünk hozzá, de lekvárral, vagy egyszerűen cukorral is nagyon finom.
Mire minden asztalra került, már késő délután lett. A tájház udvarán a Glück Auf Hagyományőrző Egyesület énekkara, táncosai és zenekara is megmutatta, hogy milyen sok helybéli őrzi még az ősök kultúráját.
A második nap során a székelyek vendégei voltunk. Pár éve átadott szép tájházukban énekelt a női kórus, akiket az újonnan alakult dalárda tagjai is erősítettek. Meghallgattunk egy rövid történeti ismertetést a bukovinai székelyek hányattatott sorsáról, a házban található tárgyi emlékekről. Bepillanthattunk a kézművesek szép munkáiba, majd itt is a konyhát vettük célba, és a rakott tűzhely előtt elkezdtük a főzést:
• Elsőként bikfa galuskát, ami kukoricadarával, és liszttel, sok füstölt szalonnával, savanyú káposzta levelébe töltve készül.
• A székelyek asztalára minden nagyobb ünnep alkalmával tiszta kalács kerül, ami a böjtös időszak utáni lélek állapotát legalább annyira jelenti, mint azt, hogy kevés hozzávalóból, töltelék nélkül készül. Húsvétkor, karácsonykor a kenyeret is helyettesíti. Ugyanebből a tésztából almás kalácsot is sütöttünk.
